|
MÛKÖDÉSI SZABÁLYZAT
ÖREGriek EGER SE Támogatói Baráti Kör
Az ÖREGriek EGER SE Támogatói Baráti Kör (rövidítve ÖETBK) a Baráti Kört létrehozó tagok elhatározása alapján az alábbiak szerint állapítja meg mûködési szabályzatát:
I.
Általános Rendelkezések
Az ÖREGriek az EGER SE baráti támogatói köre, mely tagjainak tevékenységét koordinálja, illetõleg fogja össze.
1./ A Kör neve:
ÖREGriek EGER SE Támogatói Baráti Kör (továbbiakban Kör)
2./ A Kör székhelye:
3300 Eger, Újsor utca 67. B épület 1.
II.
A Kör céljai, feladatai
1./ Az Eger SE, illetõleg a mindenkori egri labdarúgás tradíciójának ápolása, jó hírnevének öregbítése.
2./ Az EGER SE és a Kör népszerûsítése.
3./ A Kör tagjainak és pártoló tagságának szervezése, a tagok és pártoló tagok nyilvántartása.
4./ Az EGER SE erkölcsi, illetõleg lehetõségekhez mért anyagi támogatása.
5./ A kulturált szurkolás elõsegítése, a fiatalabb korosztály szurkolásba történõ bevonása, idegenbeli mérkõzésekre történõ utazás támogatása.
6./ A Baráti Kör tagjainak, a szurkolóknak és az EGER SE érdekeinek egyeztetése, érdekérvényesítés.
7./ A Baráti Kör összekötõ szerepének kialakítása az EGER SE és a szurkolók között.
8./ A Kör támogató tagságának, közösségi életének megszervezése, az egyesülettel közös programok, találkozók szervezése.
III.
A Baráti Kör tagjai
1./ A Baráti Kör tagja lehet minden magánszemély. A Kör tagjai közé belépni szándékozó személy felvételérõl egy tag ajánlása mellett a tagok döntenek többségi szavazással, amennyiben a belépni szándékozó az ÖREGriek EGER SE Támogatói Baráti Kör Mûködési és Etikai Szabályzatát is elfogadva azt aláírja.
2./ A Kör pártoló tagja lehet minden magánszemély, aki a Körnek nem tagja, továbbá bármely jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetei, amennyiben bármilyen módon hozzájárulnak a Kör céljai eléréséhez.
3./ A tagság megszûnhet a tag halálával, a tag kilépésével, a tag kizárásával.
4./ A tag kizárható különösen abban az esetben, amennyiben írásbeli felszólítás ellenére a tagdíjat huzamosabb ideig (legalább fél évig) nem fizeti meg, vagy az etikai szabályokat ismételten, vagy súlyosan megszegi. A tag kizárásáról a Kör elnöke dönt, figyelembe véve a Kör Elnökségének a véleményét is.
5./ A tag a kilépését a Kör Elnökségének köteles bejelenteni, aki a kilépõ tagot törli a nyilvántartásból.
IV.
A Baráti Kör tagjainak jogai és kötelezettségei
1./ A Kör tagja tagsági díjat fizet. A Mûködési Szabályzat a tagdíjak minimális összegét rögzíti, amelynek megváltoztatásáról a késõbbiek során az Elnökség dönthet.
A kör tagjainak tagdíja 500 Ft/hó.
A Kör tagjai, pártoló tagjai, valamint támogatói a megállapított minimális tagdíjnál magasabb összeget is felajánlhatnak és az összeg nagyságától függõen a Kör bronz, ezüst, vagy aranyfokozatú támogatóivá válnak. A felajánlás azonban többlet jogosultsággal nem jár.
- Bronz fokozatú támogató havi 2.500 Ft/hó-ig,
- Ezüst fokozatú támogatás havi 10.000 Ft/hó-ig,
- Arany fokozatú támogatás 10.000 Ft/ hó fölött.
2./ A tag köteles a tagdíjat határidõben (havonta tárgyhó 20-ig, negyedéves fizetés esetén január, április, július, október 20-áig) a Kör bankszámlájára befizetni. Ha ennek a kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére indokolatlanul nem tesz eleget, úgy a tagok sorából kizárható.
3./ A tag köteles az etikai szabályzatban foglaltakat maradéktalanul megtartani. A szabályok megszegése esetén - a szabályszegés súlyától függõen - írásbeli figyelmeztetésben részesíthetõ, ismételt, vagy súlyos szabályszegés esetén pedig a tagok sorából ki is zárható.
4./ A tag részt vehet a Kör tevékenységében és valamennyi rendezvényén. A tag a Kör képviseleti szerveibe jelöltet ajánlhat, választhat és választható. A tagsági gyûlést össze kell hívni, ha annak összehívását a nyilvántartásba vett tagok legalább 50%-a írásban kéri az ok és a cél megjelölésével.
5./ A tag a Kör Elnöksége részére írásban javasolhatja valamely napirendi pontnak a felvételét, írásban a Tagsági gyûlés megtartása elõtt legalább 15 nappal, illetõleg idõ hiányában a gyûlésen is. A napirendi pont felvételérõl az elnökség egyszerû szótöbbséggel határoz.
6./ A tag felvételével jogosultságot szerez a Kör által szervezett összes engedményre, akcióra, támogatásra.
7./ A tag jogosult és köteles a jelen szabályzatban rögzített célok érdekében tevékenykedni.
V.
A Kör szervezeti felépítése
A tagsági gyûlés
1./ A Kör legfõbb döntést hozó szerve a tagok összességét alkotó tagsági gyûlés. A tagsági gyûlést legalább negyedévente egyszer az Elnök hívja össze, továbbá abban az esetben, ha a döntés kiemelt fontossága megítélése szerint a tagsági gyûlésnek az összehívását indokolja. A tagsági gyûlést akkor is össze kell hívni, ha azt a nyilvántartásba vett tagok legalább 50%-a írásban kéri az ok és a cél pontos megjelölésével.
2./ A tagsági gyûlés akkor határozatképes, ha azon a nyilvántartott tagok legalább fele megjelenik. Amennyiben egy adott idõre összehívott tagsági gyûlés nem határozatképes, az ugyanilyen pontokban összehívott új tagsági gyûlés akkor is határozatképes, ha azon a tagság fele sem jelenik meg. Az új idõpontra vonatkozó esetleges határnap az eredeti közgyûlési meghívóban már elõre meghatározható.
3./ A tagsági gyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- A Körbe belépni kívánó új tagok felvételérõl történõ döntés,
- A Kör szabályzatának és etikai szabályainak elfogadása és módosítása,
- Az Elnökség évi beszámolójának elfogadása,
- A Kör saját feloszlatásának kimondása,
- A Kör elnökségi tagjainak, Elnökének esetleges megbízott ügyintézõjének megválasztása és visszahívása,
- A Kör elnökségének és elnökének beszámoltatása,
- Döntés minden olyan kérdésben, amelyet a Kör által meghatározott célok elérése érdekében a tagok szükségesnek tartanak (az ESE anyagi/tárgyi támogatása, játékosok jutalmazása, idegenbeli mérkõzésekre történõ utazás, közös programok, stb.), amennyiben az 10.000 Ft-ot meghaladó kiadással jár.
4./ A tagsági gyûlés a jelen lévõ tagok egyszerû (50%+ 1 fõ) szótöbbségével határoz, kivéve az alább felsorolt, 2/3-os többségi szavazattal történõ döntést:
- A Kör szabályzatának és etikai szabályainak módosítása,
- A Kör feloszlatásának kimondása,
- A Kör Elnökségi tagjainak, illetõleg Elnökének megválasztása, és azok visszahívása, az elnökség bõvítése.
5./ Az Elnökség tagjait és elnökét, megbízott ügyintézõjét, a taggyûlés 3 évi idõtartamra választja azzal, hogy a tag ezen tisztségekre újraválasztható.
6./ A tagsági gyûlést a Kör Elnöke hívja össze. Az összehívás postai, telefax, e-mail útján, vagy telefonon is történhet. A tag meghívásának megtörténtét, illetve annak szabályos voltát vita esetén annak kell bizonyítania, aki azt állítja, hogy a meghívás szabályos volt.
7./ A tagsági gyûlésre történõ meghívásnak a gyûlést megelõzõen 8 nappal kell megtörténnie, a napirend rövid közlésével. A tagsági gyûlés nem hozhat olyan taggal szemben határozatot, akinek nem volt szabályszerû a meghívása. Ha a tagsági gyûlés nem volt szabályos, a tagok gyûlésének ezen a napon hozott határozatai érvénytelenek és új tagsági gyûlést kell összehívni.
8./ Az összehívott tagsági gyûlés minden kérdésben kézfeltartással, nyílt szavazással dönt, döntésének jegyzõkönyvbe foglalását, annak rövid, lényegre törõ indokolását minden tag kérheti.
9./ A Kör Elnöke egyben a tagsági gyûlés levezetõ elnöke is lesz, kivéve, ha a napirend külön levezetõ-elnök kijelölését indokolja. Ebben a kérdésben és annak személyérõl a taggyûlés egyszerû szótöbbséggel dönt. Ugyancsak egyszerû szótöbbséggel dönt a jegyzõkönyvvezetõ személyérõl is, valamint a jegyzõkönyvet hitelesítõ két személyt is ilyen módon választja.
10.6 Minden tagsági gyûlésrõl jegyzõkönyv készül, amelyet az elnök, illetõleg a levezetõ elnök aláír és amelyet 2 jelenlévõ tag aláírásával hitelesít.
Az Elnökség
1./ A Kör operatív szerve az Elnökség, amely dönthet minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a taggyûlés kizárólagos hatáskörébe.
2./ Az Elnökség a tagsági gyûlés közötti idõben felel a Kör mûködéséért, azt vezeti és irányítja, és tevékenykedik a Kör céljainak megvalósítása érdekében.
3./ Az Elnökség tagjait és elnökét, megbízott ügyintézõjét, a Kör küldötteit a tagsági gyûlés nyílt szavazással 2/3-os szótöbbséggel választja, illetõleg hívja vissza.
Az elnökség a megalakuláskor hozott döntés értelmében 9 tagú.
Tiszteletbeli Elnök: Várkonyi Ferenc
4./ Az Elnökség taglétszámát az Elnök indítványára a tagsági gyûlés – 2/3-os szótöbbséggel – felemelheti azzal, hogy az új elnökségi tagok megválasztását a tagsági gyûlésnek indítványozni köteles.
5./ Az Elnökség munkája során igyekszik konszenzusra jutni, amennyiben ez végleg nem lehetséges, úgy döntéseit egyszerû (50 %-ot meghaladó) szótöbbséggel hozza. A döntéseket rövid úton - távbeszélõ, e-mail, stb. - útján is meg lehet hozni azzal, hogy arról feljegyzést kell készíteni. Az Elnökség minden tagjának egy szavazata van. Esetleges szavazategyenlõség esetén az Elnök szavazata dönt. A 10.000 Ft kötelezettségvállalást meghaladó kiadásokról kizárólag a tagsági gyûlés dönthet.
6./ Az Elnökség a Kör céljainak elérése érdekében jár el, a Kört képviseli, tagjai tárgyalásokat folytathatnak, de kötelezettséget - a fenti összeghatárig - kizárólag a Kör Elnöke hozzájárulásával vállalhatnak.
7./ Az Elnökség feladata a Kör éves munkatervének meghatározása. Ennek érdekében üléseit évente legalább két ízben (az aktuális tagsági gyûléssel egy napon, azt közvetlenül megelõzõen) tartja.
A Kör Elnöke
1./ A Kör Elnöke ellátja a Kör általános vezetését és képviseletét. Felelõs a Kör törvényes és mûködési szabályzatban elõírt tevékenységéért. A Kör elnöke a Kör választott tisztségviselõje, aki ezen tisztségét társadalmi munkában látja el. Szervezi és irányítja a Kör Elnökségének tevékenységét, képviseli a Kört más szerv elõtt. Mindazon jogok illetik és kötelezettségek terhelik, amelyek nem tartoznak az Elnökség kizárólagos hatáskörébe. Az elnökségi ülések közötti tevékenységérõl köteles az elnökséget a legközelebbi ülésen tájékoztatni.
2./ A Kör Elnöke kapcsolatot tart fent a Kör, az Egyesület, valamint egyéb külsõ szervezetek között.
3./ Az Elnök egyedi felhatalmazásokat adhat a Kör nevében konkrét feladatok ellátására az Elnökség egyes tagjai részére.
4./ Mindazon szerzõdéseket, amelyek a Kört jogosítják vagy kötelezik, a Kör Elnöke írja alá, a 10.000 Ft-ot meghaladó kötelezettségvállalás esetén a tagsági gyûlés felhatalmazása alapján.
5./ Az Elnök felelõs a Kör gazdálkodásáért és köteles az éves beszámolót elkészíteni.
6.6 Az Elnök feladata, hogy ellenõrizze a Kör vagyonának gondos, takarékos felhasználását, gyarapítását, megóvását. Részt vállal a Kör gazdasági ügyeinek vitelében.
VI.
A Kör vagyona
1./ A Kör szabadon gazdálkodik saját vagyonával, annak felhasználásáról évente beszámolót készít.
2./ A Kör mûködéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevõdik össze:
- a tagok által befizetett tagdíj,
- magán és jogi személyek támogatásai,
- rendezvények bevételei,
- különbözõ pénzalapokból pályázat útján elnyert támogatások,
- egyéb bevételek.
A Kör tartozásaiért kizárólag a saját vagyonával felel. A Kör tagjai – az esedékes tagdíj befizetésén túl – a Kör tartozásaiért nem felelnek.
VII.
A Kör megszûnése
1./ A Kör megszûnik, ha a tagsági gyûlés azt feloszlatja.
VIII.
Záró Rendelkezések
Ezen mûködési szabályzat a Kör tagsági gyûlése döntése értelmében, a Kör tiszteletbeli elnökének, Elnökének és elnökségi tagjainak aláírásával, az aláírás napján lép hatályba három évi idõtartamra.
ETIKAI KÓDEX
Ma már általánosan elfogadott igazság, hogy a mérkõzések nézõi maguk is szereplõi a játéknak. Magatartásukkal hozzájárulnak a mérkõzés jó vagy rossz légköréhez, rendjéhez és – ezeken keresztül – színvonalához is. Az ÖREGriek EGER SE Támogatói Baráti Kör – az MLSZ által meghatározott – alábbi etikai szabályok betartását várja el tagjaitól:
1. A mérkõzések hozzásegítése ahhoz, hogy azok – az eredménytõl függetlenül is – mindenki számára szórakoztató sportesemények legyenek.A mérkõzések hangulata nemcsak a játék színvonalától vagy az eredménytõl, hanem a nézõtér légkörétõl is függ.Igyekezzünk ezt a légkört mindannyiunk számára kellemessé, oldottá tenni.
2. A kedvenc csapat sikerének sportszerû támogatása.A nézõ, szurkoló sokat tehet csapatának sikeréért. A sportszerû bíztatás, éneklés stb. pozitív hatással van a teljesítményre. Ez a pozitív hatás segíthet az átmeneti visszaesések áthidalásában is.
3. Felelõsség a csapatért.Érdemes szem elõtt tartani, hogy minden egyesület felelõs szurkolóinak viselkedéséért, tekintet nélkül a mérkõzés színhelyére (hazai vagy vendég). Kár lenne, ha a kedvenc csapat éppen híveinek magatartása miatt szenvedne büntetést.
4. Felelõsség a játékosokért.Annak a játékosnak van a legtöbb segítségre szüksége, akinek aznap a szokottnál rosszabbul megy a játék.Szidalmazás helyett a türelem és a bíztatás hozzásegítheti, hogy elmozduljon a mélypontról.
5. A játékszabályok ismerete.Azok a nézõk, akik a szabályokat ismerik, jobban tudják értékelni a mérkõzést, elbírálni csapatuk és az ellenfél teljesítményét, és jobban megértik a játékvezetõi ítéleteket.
6. Az ellenfél tiszteletben tartása.Ellenfél nélkül nincs mérkõzés. Alapelv, hogy az ellenfél nem „ellenség”. A hozzáértõ nézõ az ellenfél jó teljesítményét is megtapsolja.
7. Minden játékos, sportvezetõ, játékvezetõ és nézõ emberi jogainak elismerése, nemzetiségüktõl, etnikai és vallási hovatartozásuktól függetlenül.E tekintetben a „zéró tolerancia” ma már általánosan elfogadott etikai elv.
8. A játékvezetõ és segítõi iránti tisztelet, az ítéletek elfogadása.Játékvezetõ nélkül épp úgy nincs mérkõzés, mint ellenfél nélkül. Ne feledjük: a játékvezetõk mûködése, objektivitása és ítéleteinek helyessége szigorú kritériumok szerinti ellenõrzés alatt áll.
9. Méltó magatartás a nemzeti himnuszok elhangzásakor.A külföldi vendég himnusza épp oly nemzeti ereklye, mint a sajátunk. Legyünk tekintettel a vendégek érzelmeire.
10. A sporttelep rendjének, épségének és tisztaságának megõrzése.A nézõk sokat tehetnek azért, hogy a stadionok kellemes színhelyei legyenek a mérkõzésnek, és a következõ alkalmakkor is érdemes legyen e sporttelepeket felkeresni.A baráti kör tagjai a sportrendezvényeken túl minden, a kör célja érdekében kifejtett tevékenysége során, így különösen a sportvezetõkkel, játékosokkal, játékvezetõkkel, szurkolótársaikkal szemben a másik tisztelete, elfogadása a problémák konszenzusos megoldására törekvése mellett kell, hogy eljárjanak. |