Kilenc meccs, kilenc gyõzelem, hárompontos - a több gyõzelem miatt igazából négypontos - elõny: íme, az egri futballcsapat utóbbi két hónapjának produktuma. Az elmúlt 25 évben sohasem volt ilyen közel az NB I, mint most, ugyanakkor a negyedszázados sínylõdés következménye, hogy nincs szurkolói tömegbázis a csapat mögött.
„És éppen most nem játszhatok, amikor gyakorlatilag minden eldõlhet!” - mérgelõdött Farkas Ádám, az NB II Keleti csoportjában éllovas Eger középpályása, aki öt sárga lapja miatt hagyja ki a Szeged elleni, a hétvégén rendezendõ meccset.
Pedig ha az egriek gyõznek, legrosszabb esetben is megtartják három-, illetve négypontos elõnyüket a Békéscsabával és a Szolnokkal szemben, ami két fordulóval a zárás elõtt már igen tekintélyesnek mondható. Farkas Ádám keserûsége érthetõ: az eltiltást eredményezõ sárgát a múlt héten úgy kapta, hogy tizenöt méterre állt a játékostársa által elkövetett szabálytalanságtól, ám amikor az elõnyszabályt alkalmazó bíró fél perccel késõbb a vétkes egrit kereste, egy nézõi bekiabálásra („A tízes volt az!”) hallgatva végül a nagy szemeket meresztõ középpályásnak adta a figyelmeztetést – és akkor már a reklamálás sem segített.
Persze a hét és fél gólos futballista (saját maga szerint hetet vállalt, a központi adatbank még egyet megszavazott neki – igaz, a nyilvántartás szerint huszonhét forduló alatt huszonnyolcszor volt kezdõ...) nélkül is az Eger az esélyese a mérkõzésnek, és a két hónapja tartó remek sorozat folytatásával tényleg karnyújtásnyira kerülhet az élvonal.
„Ahhoz képest, hogy az õsz végén semmi esélyünk sem volt az NB I-re, most nem állunk olyan rosszul - folytatta már mosolyogva Farkas Ádám. - Szerencsére hoztuk a ki-ki meccseket, márpedig nekünk minden héten ki-ki meccsünk van. Kiegyensúlyozottak az erõviszonyok, legtöbbször csak egy góllal nyerünk, de nyerünk. A gyõzelmi sorozat elején még többször begörcsöltünk a pályán, nem ment jól a játék, de legutóbb Vecsésen már kidolgoztunk öt-hat ziccert – a vége mondjuk nem éppen gólzáporos egy nulla lett.”
Kilenc gyõzelmét az Eger 16-3-as gólkülönbséggel szerezte meg, ami átlagos támadójátékot és szenzációs védõmunkát feltételez. Az éllovassá válás persze nem valósulhatott volna meg a Békéscsaba és a Szolnok jelentõs segítsége nélkül: a két rivális ugyanis elkezdett hátrafelé igyekezni a tabellán, a tavszi szezonban a lilák tizenegy, a tavaly még NB I-es szolnokiak tizenöt ponttal vannak lemaradva az Egertõl – lehet, hogy arrafelé hirtelen az NB II-nek lett igazi rangja? Farkas Ádám nem osztja ezt a nézetet.
„Az õsszel a Szolnoknak jött ki a lépés, most nekünk. Biztosan nem szándékos a visszaesés, bár azt nem tudom, hogy az anyagi háttér milyen a riválisoknál.„
Merthogy Egerben Jámbor János tulajdonosnak (valójában szponzor – efcadmin) és a stábjának köszönhetõen az egyik legjobb. A vezetõség nagyon óvatosan bánik a „bajnok cím, feljutás, élvonal” szavakkal, ám nem titok, hogy az osztályváltás idei elérése extra adag önbecsülést jelentene – mind erkölcsileg, mind a bankszámlákon.
„Viszont semmilyen teher nincs rajtunk – nyomatékosított a futballista. - A vezetõk mindenben mellettünk állnak, de még most nem várják el az NB I-et. Mi azonban már elvárjuk saját magunktól.”
Labdarúgó és klubvezetõ persze egyaránt a nyer-nyer kapcsolatra törekszik.
„Ha végül a harmadik helyen végzünk, nagyon büszkék leszünk a csapatra, ha a másodikon, még büszkébbek – érzékeltette a szezon végi teljesítményértékelés fokozatait Vancsa Miklós ügyvezetõ. - De nem tagadom, most már a legbüszkébbek szeretnénk lenni...”
Az idilli képet azért több, pályán kívüli tényezõ is zavarja: nem ártana pofásabb stadion és jóval több nézõ a lelátóra.
„Bajnokesélyesek vagyunk, így szakmailag elõrébb tartunk, mint az infrastruktúra terén – folytatta Vancsa Miklós. - Megpróbáljuk olyan állapotba hozni a stadiont, hogy ha feljutunk, nyugodt körülmények között fogadhassuk az ellenfeleket. Reméljük, az egriek is nagyobb számban jönnek ki a hátralévõ mérkõzéseinkre. Futballszempontból Eger alvó város, fel kell ébresztenünk a szurkolókat.”
Márpedig nem túl kellemes érzés úgy pályára lépni, hogy teljesen megtöltött szektorok helyett teljesen megtöltött székekrõl beszélhetünk.
„Akik most néhány százan kijárnak, azok a megye 1-ben és az NB III-ban is itt voltak, de a két évtizedes sikertelenség miatt elmaradozók még nem tértek vissza a lelátóra. Pedig itt az ideje, most feltámadhat az egri futball” - mondta Farkas Ádám, aki éppen úgy huszonöt esztendõs, mint a város labdarúgásának tetszhalott állapota.

Forrás: Nemzeti Sport